Üdv a "Főzz gyermekednek valami ahhoz hasonlót, mint a mami szokott" alcímű blogban Kedves Olvasgató!
Az egész történet úgy kezdődött, hogy "Kisluli" nevű leánygyermekünk a látszat, és viszonylagos jóltápláltsága ellenére nem egy mindenevő típus. Azaz eléggé behatárolható az az étrendi sajátosság, amivel egy éteknek rendelkeznie kell ahhoz, hogy őkegyelme elfogyassza. Ez eléggé meghatározta a főzés mikéntjét, és hogyanját is nálunk. És mindezzel nem is volt gond, amíg az anya főzött. Ám mi a helyzet akkor, ha anya sokáig dolgozik, vagy hétvégén tanfolyamra jár? Ugye gyakorló apukaként mindannyian kerültünk már hasonló helyzetbe? Gondolom akiknek még nincs kisgyermeke, azok is könnyesre sírják néha a kispárnájukat aggodalmukban, ha ilyen gondolatok villannak át az agyukon néhanapján, ugye? De nincs ok az aggodalomra, Kedves Olvasgatóm, hiszen ezért jött létre az alábbi blog, hogy szorult helyzetben lévő apukáknak sürgős "konyhai" segítséget nyújtsunk anélkül, hogy a böngészőjük előzmények rovatában férfiszemnek és fülnek is megalázó, de legalábbis kínos receptoldalak, és egyéb női irkafirkák jelenjenek meg. Azért megnyugtatva háborgó lelkű női Olvasgatóimat, kényesebb esetekben ki fogom kérni a párom véleményét, hisz "cím adónk" ide vagy oda, a több évtizedes tapasztalat előtt még az olyan nagy szakácsok is fejet hajtanak, mint a "nagy Levin" maga.
Szóval kezdjük is a főzést: ehhez szükségünk van egy csomó mindenre, amire a párjainknak is szüksége szokott lenni a vacsora elkészítéséhez, de ugyan mik is azok. Mert valljuk be őszintén a legtöbb zöld növényt, ehetőségétől, vagy egyéb felhasználhatóságától függetlenül csak zöldség néven illetünk, néhányunk például csak "fűnek" hívja a párja által jól ismert és felismert fűszernövényeket. Ne rémülj meg, én sem ismertem ezeket, sőt én a "füves" csoportba tartozóként fogalmatlanabb voltam az átlagnál. Ezért is vettem fel a kapcsolatot a híres "nagy Levinnel", és ennek a gyümölcsöző kapcsolatnak eredményeként születhetett meg ez a bernáthegyi kutyákat megszégyenítően "segítségnyújtó" blog.
Minden recept úgy szokott kezdődni, hogy vegyél x dekagramm ezt vagy azt, keverd össze y deciliter amazzal, tedd fél órára ide, vagy oda, aztán z fokon süsd valameddig, és már tálalhatod is a mittoménmit. Megnyugtatlak Kedves Olvasgatóm, ennél egy kicsit átfogóbb és részletesebb, úgymond életszerűbb leírásokkal fogok nálad jelentkezni. Addig is míg a következő éles bejelentkezésemre vársz, kérlek készíts elő egy ceruzát és papírt, mert arra szükséged lesz a tanfolyam alatt...
Addig is míg ezeket keresgéled, elbúcsúzom. A legközelebbi jelentkezésem az ehetővé varázsolt káposzta esetéről fog szólni.
Üdv a klubban, a "nagy Levin főző és férfikonyhájában" bisz spéte...
Utóirat: Aki kitalálja, mi készült a boszorkánykonyhában, az nyerhet egy személyes találkozót magával a nagy Levinnel! Várom megfejtéseiteket!
Megfejtéseket ide a komment mezőbe várom!
VálaszTörlés