Kezdjük ott, hogy a mai világ mennyire felgyorsult. Hát annyira, hogy néhányan ki is potyognak belőle. Na én "fasírt"-ba kerültem a cégemmel, és hogy ezt a kiesést megakadályozzam, sürgősen munkahelyet váltottam... és ez láthatóan jobban elhúzódott, mint bárki gondolná. Ez, és csakis ez az oka, hogy a konyhába szorult, kényszerült, vagy egyszerűen csak főzni imádó sorstársaimat kissé elhanyagoltam az elmúlt pár hónapban.
Szóval a felgyorsult világ pörgése sokszor arra kényszerít minket, hogy előre legyártott ételekkel rontsunk a saját nehezen megszerzett, és még nehezebben megtartható egészségünket. Így azt gondolom egyre nagyobb jelentősége van a természetes alapanyagokból készült étkeknek... De mik is ezek? Az Atlantisz című rajzfilmremek egyik méltán népszerű szereplője szerint négy alapvető élelmiszer van, ezek pedig a következők: bab, sonka, whiskey, és zsír...
Következő receptünkben ezért aztán egyiket sem használjuk fel, annál inkább daráljunk, avagy daráltassun le egy fél kiló, na jó 3 főre főzünk, tehát legyen hatvan deka csirke és/vagy pulykamellet (perverzebb élvezetekre vágyók keverhetik a borjúhúst sertéshússal felesbe, cserébe ezt egy picit tovább kell majd sütni), kapjunk ki a hűtőből egy egész tojást, vágjunk nagyon apróra két fej hagymát, dobjunk az egész trutyiba két-három evőkanálnyi zsemlemorzsát (a konzisztenciájától függően, csak annyit hogy összeálljon), ha van otthon oregano, akkor azt ("öreganyó"? Az meg mi a fészkes fene? - kérdezi a már korábban említett rajzfilm idősödő szereplője...), egy picinyke kávéskanálnyi piros paprikát, és a végén még a KVskanálnyi só előtt, egy pár csepp szójaszószt. Ezt az egészet gyúrjuk össze egy masszává, közben egy serpenyőbe öntsünk vérmérsékletünk szerinti olajat (tisztán olíva-olajjal nem, inkább csak napraforgó-olajjal felesben keverve ajánlom a sütést), háromnegyedes lángon, vagy elektromos cuccokon hatos-hetes fokozat környékén süssük a kézzel formatált enyhén laposka pogácsákat egészen addig, míg a kívánt színhatást el nem érjük...
Remélem segítettem ezzel a roppant egyszerű kajával minden konyhatündérként repkedő kezdő apukának, vagy párja válláról a főzés nehéz "majmát" levenni kívánó Don Juan-nak...
Így hát búcsúzom Kedves Olvasgató, orrövoárrr, áúfvíderzééén, csüssz, bály-bály... :-)
